Védjegy Rendszere

 

Környezetbarát Termék

 

Környezetbarát Termék Jelek

 

 

A nemzeti környezetbarát védjegy rendszer

[elejére]

   A környezetbarát minősítés és tanúsítás célja a fogyasztók tájékoztatása a minősített termékekről és szolgáltatásokról, ezáltal a fogyasztók környezet iránti felelősségtudatának erősítése, valamint a gyártók, forgalmazók és szolgáltatók ösztönzése a környezeti szempontból kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkező termékek és szolgáltatások bevezetésére.

   Magyarországon 1993 őszén hozott határozatot a Kormány a környezetbarát termékeket megkülönböztető tanúsító rendszer létrehozásáról. A határozat értelmében a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a 29/1997 (VIII.29.) KTM rendelettel szabályozta a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltétel-rendszerét, és megalapította a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaságot, melynek feladata a minősítő-tanúsító rendszer működésével kapcsolatos koordináció biztosítása.

   Hazánk uniós csatlakozásával közvetlenül hatályba lépett az EU öko-címke Rendelete és bevezetésre került az Unió öko-címke termékminősítő rendszere. Az uniós alapelvek átvétele jogharmonizációs kötelezettséggel járt a nemzeti környezetbarát minősítő rendszerrel való koordináció és kooperáció megteremtésére.

   A 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendeletet módosító 9/2004. (V. 25.) KvVM rendelet az alábbiakban bemutatásra kerülő több pontban is változtatott a korábbi szabályozáson.

   Az új rendelet hatálya a Magyarországon gyártott vagy forgalmazott termékekre és szolgáltatásokra terjed ki, vagyis technológiákkal már nem lehet pályázni a környezetbarát védjegy használatának a jogáért.

   Átvéve az EU szabályozás logikáját, a védjegy használat alól kizárásra kerültek - a gyógyszerek, élelmiszerek, és italáruk körén túl - a nagyon mérgező, mérgező, karcinogén, mutagén, reprodukciót és az utódok fejlődését károsító, és a környezetre veszélyes termékek is, valamint az emberre vagy a környezetre jelentős károsodást okozó eljárással előállított, vagy használata során a fogyasztóra nézve károsító hatású termékek.

   A minősítési feltételeket a korábbi 3 év helyett 5 évenként vizsgálják felül.

   A termékek környezetbarát minősítését a minősítési feltételrendszer érvényességi idejére, illetve legfeljebb egy évre lehet elnyerni.

   A termékek minősítési rendje, az Értékelő és Minősítő Bizottság összetétele, valamint a Bizottság és a Szervezet feladatköre is jelentősen megváltozott.

   A termékcsoport minősítési feltételrendszerekről történő döntés továbbra is a Bizottság kompetenciája, de a kritériumok kidolgozási szakaszában erőteljesebben érvényesül a Minisztérium szakmai állásfoglalása és a közvetlenül érintett szakmai szövetségek számára is biztosított a véleménynyilvánítás lehetősége.

   Az érdekelteknek a döntéshozatalban való nagyobb mértékű bevonása érdekében megnövekedett a gazdasági-fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi társadalmi szervezetek részaránya a Bizottság összetételében.

   Az uniós öko-címke rendszerrel azonos, gyorsabb (mintegy 30 napos) minősítési eljárási rend megteremtése érdekében módosításra került a döntési mechanizmus: a rendelet értelmében a védjegyhasználati jog elnyeréséről a környezetvédelmi miniszter nem a Bizottság, hanem a Szervezet javaslata alapján dönt.

   A Bizottság a közösségi öko-címkével kapcsolatos feladatok ellátásában is közreműködik, véleményező, javaslattevő szerepet tölt be az öko-címke kritériumok kialakítása során.

   Fontos kiemelni, hogy ezentúl a meghatározott szabványoknak megfelelő akkreditált testületek által végzett vizsgálatok eredményeit elismerik a pályázatok értékelésekor.

   A kocsánytalan tölgyet szimbolizáló védjegy nem változott, de ezentúl a védjegy mellett a termék környezetbarát tulajdonságait is fel kell tüntetni.

   Jelentős új eleme a szabályozásnak, hogy a „környezetbarát termék” megjelölés feltüntetését a terméken vagy csomagolásán minősítő eljáráshoz köti a rendelet. Ezáltal megszűnt a lehetősége a termékeken, vagy azok csomagolásán megjelenő önkényes tájékoztatásnak és kiküszöbölhetők lettek a termékek és szolgáltatások környezeti tulajdonságaival kapcsolatos bizonytalanságok, félreértések. Nem folytatható az az ellentmondásos gyakorlat, melyben az érdekelt gyártó vagy forgalmazó - gyakran elfogultan és nem minden szempontból megalapozottan – saját maga minősíti "környezetbarátnak" a termékét.

 

 

Környezetbarát termék

[elejére]


   Bizonyos termékek esetében viszonylag könnyen megállapítható, hogy a termék környezetbarát, gondoljunk például egy hajtógáz nélküli légfrissítőre. A sokféle anyagból készülő irodaszerek esetében azonban nem olyan egyszerű megállapítani, két termék közül melyik a „környezetbarátabb”. Lehetséges, hogy ugyanaz a környezetkímélő termék néhány év múlva már nem lesz az a többi árucikkhez viszonyítva, mivel a környezetileg korábban kiváló tulajdonságok elterjednek, iparági normákká válnak. Ez az eset fordulhat elő pl. számítástechnikai cikkek esetében, éppen ezért a környezetbarát termék emblémákat csak 2-3 évre lehet megkapni, utána újból meg kell pályázni a jel használatát engedélyező jogot.

 A Környezetbarát iroda képzési programunk összeállítása során az alábbi feltételeknek megfelelő termékeket kerestünk, mint „környezetbarát terméket”:

  Megújuló, vagy újrahasznosított alapanyagokból készült.

  Gyártása minél kevésbé terhelje a környezetet.

  Használata során minél kevésbé terhelje a környezetet.

  Használati ideje lejárta után a környezetet nem károsítva elbomlik, vagy újrahasznosítható.

 Sajnos az irodaszerek többségére nem ez a jellemző, azonban különbséget tehetünk ez egyes termékek között. Legalaposabban két terméket az életciklus-elemzéssel lehet összehasonlítani. Az életciklus-elemzés (Life cycle assessment - LCA) egy olyan módszer, amely a termékek környezeti hatásait összegzi „bölcsőtől a sírig” szemléletnek megfelelően, az alapanyagok kiválasztásától kezdve, a gyártás, szállítás, végül a hulladékká válás környezeti hatásait is figyelembe véve. Az életciklus-elemzés segítségével több hatótényezőt is vizsgálhatunk, az eredményt viszont erősen befolyásolja a számbavett tényezők kiválasztása (pl. mekkora szállítási távolsággal, milyen hosszú használati idővel számolunk.)

 Mivel az életciklus-elemzés költséges és hosszadalmas eljárás, ezért nem lehet minden termék esetében elvégezni, bár ez alapján lehetne legalaposabban összehasonlítani az egyes termékeket.

Vannak viszont olyan alapanyagok, eljárások, amelyekről tudható, hogy súlyos környezeti károkat okoznak, (pl. klórozott-fluorozott szénhidrogének), vagy okozhatnak (pl. egyes műanyagok elégetése után rákkeltő dioxin kerül a levegőbe). Emellett ma már kézenfekvőnek tűnő ismérveket - pl. energia és alapanyag-takarékos gyártást - figyelembe véve megítélhetők, rangsorolhatók, illetve összehasonlíthatók az egyes termékek.

 Az összehasonlítás eredményét gyakran láthatjuk is a terméken. Sok csomagoláson találunk kis fácskát, egymásba futó nyilakat, vagy olyan feliratokat, amelyek a termék környezetbarát voltáról igyekeznek meggyőzni a vásárlót. A környezetvédelem előtérbe kerülésével a gyártók is kezdik felismerni, hogy egyre több fogyasztó tartja fontosnak ezeket a kérdéseket. A Magyarországon eddig legszélesebb körű, 1000 ember megkérdezésére alapuló Gallup felmérés során kiderült, hogy nálunk is vannak olyan jelentős fogyasztói csoportok, amelyek számára fontos a megvásárolt termék környezetbarát volta.

 

"A magyar megkérdezettek csaknem fele (49%) hajlandó lenne anyagi áldozatot is vállalni és többet fizetni a környezetbarát termékekért , 31 százalék nem biztos benne, hogy erre hajlandó vagy képes lenne-e, 18 százalék pedig kereken kijelentette, hogy erre nem lenne hajlandó. A megkérdezettek 41 százaléka az elmúlt évben megpróbált olyan termékeket használni, amelyek nem szennyezik a természetet.”

Forrás: Figyelő. 1993. február 4.

 

A jelzések az egyszerű „környezetbarát” felirattól, az emblémákon át a részletesebb magyarázatokig terjednek. Mivel ezek a vásárlásnál hathatós segítséget jelenthetnek, és a továbbiakban is többször utalunk rájuk, érdemes a jelöléseket alaposabban is szemügyre venni.

 A sokféle „környezetbarát” termék jel egyik oka lehet, hogy gyakorlatilag bárki feltüntethet gyártmányán ilyen jeleket. Magyarországon a Reklámtörvény szabályozza az ilyen jellegű címkék  használatát, de eddig csak néhány esetben fordult elő, hogy amiatt kellett a gyártónak reklámját visszavonnia, mivel jogosulatlanul „környezetbarátként” reklámozta termékét.

 

Környezetbarát Termék Jelek

[elejére]


   A sokféle "környezetbarát" termék jel egyik oka lehet, hogy gyakorlatilag bárki feltüntethet gyártmányán ilyen jeleket. Magyarországon a Reklámtörvény szabályozza az ilyen jellegű címkék használatát, de eddig csak néhány esetben fordult elő, hogy amiatt kellett a gyártónak reklámját visszavonnia, mivel jogosulatlanul "környezetbarátként" reklámozta termékét.

Gyártók saját emblémái

   A termékeken feltüntetett jelek egy részét a gyártók "adományozzák" maguknak, ami takarhat valóban környezetbarát terméket, de ezt nem ellenőrzi külső szervezet. Jó, ha a gyártó feltünteti, miért nevezi termékét környezetbarátnak: mert újrahasznosított anyagból készült, vagy mert nem tartalmaz bizonyos anyagokat stb. . Ilyen pl. az első ábrán feltüntetett nagy közkedveltségnek örvendő nyíl (Möbiusz szalagként is emlegetik), amelyet gyakran az újrahasznosítás szimbólumaként használnak. A jövőben az ISO 14021-es, illetve a tervezett 14022-23-as szabvány fogja szabályozni a saját nyilatkozaton alapuló emblémák használatát.

Nemzeti emblémák

   Megbízható segítséget jelentenek a vásárlásnál a nemzeti vagy nemzetközi környezetbarát termék jelek. Ezeket a jeleket minősítő bizottságok ítélik oda olyan termékeknek, amelyek megfelelnek egy adott kritériumrendszernek. A védjegyhasználatot meghatározott időre kaphatja meg egy termék, pályázati díj és a termék forgalmának meghatározott részének ellenében. Az ilyen jellel rendelkező termékek az azonos funkciót betöltő termékekhez hasonlítva legalább egy tulajdonságukban kiemelkedően jobbak, környezeti terhelésüket tekintve, de a kritériumok több területre vonatkozóan is tartalmaznak előírásokat. (Gyártás használat- újrahasznosítás) Jelenleg készül az ISO 14025-ös szabvány, amely az életciklus-elemzésen alapuló emblémákra vonatkozóan tartalmaz feltételeket.

 

   Magyarországon 1994-ben alapította a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaságot, ami a környezetbarát termék védjegy egyes termékekre vonatkozó feltételrendszerének kidolgozását, odaítélését koordinálja. 1998-ig mintegy 100 termék nyerte el a cédrust ábrázoló védjegyet. A gyártónak a pályázati díjat illetve a termék éves forgalmának 2 ezrelékét kell befizetnie. Az 1. sz. mellékletben olvasható példaként a "Hulladékpapírból és egyéb hulladékanyagból készült papíripari termékek"-re vonatkozó előírás.

  

   A Kék Angyal (Blauer Engel, Blue Angel) Németországban 1974-től, a legrégebben és az egyik legeredményesebben működő védjegy. Magyarországon kapható termékeken is megtalálható, esetünkben azért is nagy jelentőségű, mivel sok irodai termék kapta meg ezt az emblémát. Előnyei (pl. az elhasznált termék visszavétele) korlátozottan érvényesülnek Magyarországon. Mégis ajánlhatók az ezzel a védjeggyel rendelkező termékek, mivel a kedvező környezeti tulajdonságok jó része hazánkban is érvényesül (pl. kevésbé káros anyagok felhasználása, kisebb energiafelhasználás).

   Az Északi Hattyú (Nordic Swan) Norvégia, Svédország, Finnország, Izland és Dánia közös környezetbarát termék jele, amelyet 1991-ben vezették be, és amely 2-3 évre nyerhető el. A feltételek ugyanazok az érintett országokban. A feltételeket a "bölcsőtől a sírig" elvnek megfelelően alakították ki. Magyarországon egyes papírárukon találkozhatunk vele.